Legyen szó hízásról vagy fogyásról, a testsúlyváltozás kapcsán egy dologról kevés szó esik: mégpedig arról, hogy fejben nem mindig tudjuk utolérni a testünk változásait.
Márpedig nekünk nőknek szinte folyamatosan változik a testünk: a stressz, az életmód vagy akár a szülés-változókor miatti hormon-érzékenység azonnal látható nyomokat rajzol a sziluettünkre, amit az öltözködés szempontjából különösen fontos, hogy mindenkor reálisan tudjunk érzékelni.
Ez viszont egyáltalán nem könnyű.
Elgondolkoztál már rajta, Te hány kilónak érzed magad fejben a tényleges testsúlyodhoz képest?
Mert a gyakorlatban látom, hogy a valósághoz képest sokszor teljesen más kép él bennünk – és ez a kép legtöbbször előnytelenebb. Ennek eredményeként pedig saját magunknak keserítjük meg és korlátozzuk az örömteli öltözködés lehetőségeit.
Ha Te is érzed, hogy gyanúsan másként érzékeled a tested, mint amit a mérleg mutat, akkor egészen egyszerűen szakadék van a fejedben élő kép és a mérleg nyelve között.
Tipikusan ilyen érzések gyötrik a nagyobb fogyáson átesett hölgyeket, akik bár szóban elmondják, hogy 5-10-15 kilótól szabadultak meg, fejben még mindig (akár több év után sem!) tudják elengedni régebbi, teltebb énjüket.
Mintegy „fantom érzetként” továbbra is bennük él a 2-3 számmal nagyobb sziluett és az ennek megfelelő ruhatár is!
De nemcsak a fogyás okozhat ilyen elakadásokat. Ha egy korábban vékony testalkatú hölgynek szülés után vagy a változókor hatására változik meg a teste, a fenti jelenség ellenkezője történik: a kisebb méretű ruhák halmozódnak a szekrényben, évekig őrizgetve az „egyszer majd belefogyok” képet.
És természetesen nagyon fontos: ha a korábbi testalkat visszaszerzésére még reális esélyek vannak, akkor abszolút van helye a régi ruháknak. De a tapasztalatom inkább az, hogy ilyenkor egy vágyott kép emlékét őrizzük a gardróbunkban.
Ha tehát életmódváltásban vagy, netán a tested valami miatt éppen átalakul, akkor tudatosan készülj fel arra is, hogy a tested változását a fejedben és a lelkedben is le kell majd követned.
És tuti megoldást nem tudok mondani arra, amivel azonnal helyére kerülhet önképünk, de ha már azt tudatosítjuk magunkban, hogy amit látunk és gondolunk nem feltétlen fedi a valóságot, hatalmas előrelépést tehetünk a realitás – és az örömtelibb öltözködés – felé.
Tudatosítanunk kell azt is, hogy otthon, a tükör előtt állva nem igazán tudjuk magunkat objektíven látni, mert a szemünk szinte ösztönösen a legkritikusabb pontokat keresi (és nagyítja fel).
Ám ha figyelünk erre, esetleg külső segítséget kérünk a visszajelzéshez (pl. egy stílustanácsadótól), akkor idővel el tudjuk kezdeni más szemmel nézni a testünket, felfedezve benne a szépséget is!
Nekünk nőknek folyamatosan változik a testünk, és nagyon fonton fontos, hogy a mindenkori gardróbunk az aktuális formánkhoz és méretünkhöz nyújtson támogatást!
